2013. október 6., vasárnap

Ferencvárosi kikötő

A Nagyvásárteleppel párhuzamosan található a Ferencvárosi kikötő, amely történetéről sajnos nem sok mindent találtam.


1904-1926. között építették, tehát még a Nagyvásártelep (erről lesz külön bejegyzés később) előtt, amikor még a vízi közlekedésnek és szállításnak jóval nagyobb szerep jutott, s amikor még nem egyesítették Budapestet. Ez a terület mindig is élelmiszeripari elosztó központ volt, ezért emelték ide az 1932-ben átadott Nagyvásártelepet is.

A Helyi Kikötő út még macskaköves, a bejáratánál két, ha minden igaz, műemlékvédelem alatt álló kapu oszlop áll. Ha erre jövünk, legyünk résen, a jobb oldaliban ottjártamkor laktak.



 

Ha kicsit előrébb sétálunk, áll ott két hajó közel a vízi rendészethez, amelyet nem csak az idő vasfoga evett meg, de vandálok is széttörtek rajta mindent, amit csak lehetett. Sajnos ugyanígy járt a Nagyvásártelep szintén műemlékoltalom alatt álló maradék két épülete is; önjelölt művészek telefújták a falakat.


szemben a vízirendészet és a Kvassay híd

Körbejártuk a hajót.






















 kihajtott a WC















Néhány régebbi kép a Fortepan jóvoltából:

 Soroksári Duna a Kvassay hídnál, mögötte a Nagyvásártelep, 1980.

Soroksári Duna, a Kvassay hídtól a Nagyvásártelep felé nézve. 1980.

Nagyvásártelep a Kvassay hídról nézve, 1980.

Vízi rendőrség a Kvassay hídnál, 1967.

Ha már említésre került a Kvassay híd is (ill. a Kvassay zsilip), tudjuk ki is Kvassay Jenő?

Gépészmérnök volt, akit svájci, francia és német vízügyi munkák tanulmányozása után 1878-ban kinevezték itthon kultúrmérnöknek, és miután javasolta a mezőgazdasági-vízügyi szolgálat kiépítését, ennek vezetőjévé választották. Ez lett a Kultúrmérnöki Intézmény. Belvíz lecsapolással és -szabályozással foglalkoztak, szabályozni és egységesíteni kellett a vízügyi igazgatást, foglalkoztak a mederrendezéssel, vízmosás-megkötéssel, öntözéssel és halászati ügyek felügyeletével. Kvassay nem csak a Duna budapesti szakaszával foglalkozott, de szorgalmazta a balatoni kikötők létesítését is, illetve pályája elején Erdély területén végzett talajjavítási munkálatokat. Neki köszönhetjük a vízjogi törvényt, halászati és közegészségügyi intézetek megalapítását is. Nagy szakirodalmat hagyott maga után, ezek közül a Mezőgazdasági vízműtan tankönyv lett hosszú időkre. Rendkívül sokat köszönhetünk munkásságának.

Kvassay Jenő
forrás: csepel.info, van egy rövid cikk is róla itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése